Talán már elcsépelt dolog leírni, de a koronavírus feje tetejére állította a világot, és azon belül is elsősorban a gazdaságban okozott jelentős fennakadásokat. Újra visszahozta a jegybankárok és közgazdászok régóta elfeledett ellenségét, az inflációt, miközben a globalizmus addigi formája is több esetben megkérdőjeleződött, gondoljunk csak az autógyárak kiszolgáltatottságára a távol-keleti félvezetőgyártók felé vagy a konténerhiány által okozott távolsági kereskedelem fennakadásaira.
Az összes gazdasági szektor közül, azonban leginkább a turizmus sínylette meg a válságot. Jóllehet, a helyzetet valamelyest enyhítette a belföldi turizmus felfutása az egyes országokban, de ez nem volt elég ahhoz, hogy a külföldi turisták által okozott többlet fogyasztást ellensúlyozza. Ugyan meglehet, hogy hazánkban az egyes vidéki desztinációk sikeresen zárták ezen zavaros éveket, de az tény, hogy a budapesti turizmus jelentős mértékben megsínylette a koronás időszakot. A válságok azonban lehetőséget is hordoznak, hogy egy-egy iparág megújulva, sőt megerősödve kerüljön ki abból, amennyiben a piaci szereplők sikeresen levonják a konzekvenciákat. Így van ez a budapesti turizmussal is, amely az elmúlt években elsősorban a fiatal, kispénzű, nyugat-európai turistákra építette az üzleti modelljét, és próbálta meg kiszolgálni őket alkohollal, bulival és lányokkal. Márpedig Budapestben ennél több van, amint arra a Slate.fr budapesti tudósítója is rávilágít. Így a város lenyűgöző látnivalói, a fürdők és az egyre színvonalasabb múzeumok mellett az egészségügyi turizmus is egy kitörési pontot jelenthet, nemcsak a város, de az egész ország számára. Hiszen az országunk orvosi egyetemei nemzetközi szinten is állják a versenyt, ezzel biztosítva a megfelelő szakembereket a szektor számára, miközben a magyar egészségügyi szolgáltatások árai jóval a nyugat-európai alatt találhatóak.
Érdemes lenni példát venni a magyar egészségturizmus egyik legsikeresebb ágazatáról, a fogászati turizmusról, melynek gyökerei még az 1980-as évekig nyúlnak vissza, mikor egyre több osztrák és nyugat-német állampolgár ismerte fel, hogy fele annyi összegért ugyan olyan minőségi ellátást kap Balatonról hazafelé jövet Sopronban, mint odahaza. A magyar fogászati turizmus nemzetközi viszonylatban is jelentős mértékűvé nőtt az elmúlt évtizedekben. Dr. Nagyné Varga Judit 2018-as előadása szerint Mexikó után a globális piac 16%-át fedte le, míg Európában a piac majdnem 42%-ért felelt a hazai szakma.
Forrás: Dr. Nagyné Varga Judit
A németeket és osztrákokat a 2000-es évekre azonban már felváltották a brit (30%), az ír (20%) és a francia (20%) fogturisták, akik sok esetben már egy komplett szolgáltatási csomagot kapnak a magyarországi tartózkodásuk során. így a France2 francia televízió riportja szerint az, aki hazánkba jön rendbe tenni fogsorát, az a több napos kezelés mellett, szállodai szobát és francia nyelvű, személyre szabott idegenvezetést is kap. Sőt az élelmesebb fogorvosok a klinikájuk közelébe saját apartmanjukban szállásolják el a fogturistákat. De még így is megéri, ugyanis a francia árakhoz képest még mindig 50%-kal olcsóbb egy-egy kezelés. Természetesen nem egy egyszerű fogtömés miatt érkeznek hazánkba a fogturisták, hanem a drágább, több ezer, esetleg tízezer eurós beavatkozások miatt úgymint fogkorona, hídkészítés, prémium fogimplantátum, vagy épp komplett fogsorok készítése. Sőt, Franciaországban még a külföldi beavatkozások egy részét is fedezi a helyi társadalombiztosítás, így még tovább lehet csökkenteni az amúgy sem drága magyarországi árakat. Így míg egy teljes fogimplantátum Franciaországban átlagosan 1800 euróba kerül, addig Magyarországon ez meg van 800 euróból, amely 55%-os megtakarítást jelent. De nem kell rögtön implantátumot cserélni, ahhoz, hogy jelentős megtakarítást érjenek el a franciák, ugyanis az is jól látható a lenti táblázatból, hogy egy egyszerű fogkorona felhelyezése is 66%-kal olcsóbb, mint ha azt valaki Franciaországban végeztetné el. Sőt, Franciaországban az elmúlt években több botrány is kapcsolódott a fogászati vállalkozásokhoz, amelyek több száz pacienstől kértek be, több ezer eurónyi előleget, majd csődöt jelentettek. Talán ezek után nem véletlen, hogy a franciák nagy része külföldre jár fogorvoshoz. Magyarország mellett felkapott desztináció még Spanyolország és Portugália is.
Forrás: dentaly.org
A Le Monde francia napilap cikke és a France 2 francia televízió riportja rámutat sajnos arra is, hogy sok esetben nem a Márai szavaival élve „édesen lomha” magyar üzletemberek próbálják meg kihasználni a piacban rejlő lehetőségeket, hanem a sokkal élelmesebb franciák, akik leszerződnek magyar fogászatokkal és elsősorban online megkeresések útján, Google-hirdetések formájában, próbálják meg verbuválni az ügyfélkört. A francia nyelv nem véletlen, ugyanis a fogturisták számára kiemelten fontos az anyanyelv használata egy-egy beavatkozás során, ami tovább növeli a fogorvos és a páciens közötti bizalmat. Ezért az iparág számos tolmácsnak és fordítónak ad munkát.
A fogturizmus 2010-es évekbeli virágázása azért is figyelemre méltó, mert a Magyar Narancs 2011-es cikkében még a szektor visszaesésére hívta fel a figyelmet, ugyanis egyre több magyar fogorvos nyitott rendelőt a fontosabb célországokba, így felvetődött annak a réme, hogy a páciensek már nem fognak Budapestre utazni, hanem az ottani magyar fogorvost fogják választani. Ez nem történt meg, azóta is több tízezer külföldi látogatja meg hazánkat fogai rendbetétele miatt.
Jól látható, hogy a fogturizmus egy teljes, nemzetközi szinten is jelentős iparággá fejlődött hazánkban, ami elsősorban az árelőnyünkből fakadó versenyképességünk miatt sikeres, azonban Dr. Nagyné rámutat arra is, hogy a szolgáltatás minősége is kiállja a nemzetközi versenyt. A szektor nemcsak fogorvosoknak ad – meglehetősen jó, de az iparági és a szakmai kamara által is erősen titkolt – megélhetési lehetőséget, hanem ráépülő szolgáltatási szektorban dolgozóknak is, kezdve a taxisofőrtől, a szállodaiparon át egészen a fogtechnikai munkákat végző szakmai műhelyekig.
A fogturizmus komplett iparági kiépülése azonban jól mutatja, hogy az egészségturizmusban jelentős potenciál van, és kitörési pontot jelenthet, hogy magunk mögött hagyjuk az alkoholmámorban dülöngélő brit fiatalokat és nyissunk az idősebb, sok esetben tehetősebb nyugati, esetleg orosz nyugdíjasok felé, akik nemcsak igénylik, de meg is tudják fizetni a magas szintű egészségügyi ellátást. Márpedig hazánk számos potenciállal rendelkezik ezen a téren, gondoljunk csak a már említett oktatási színvonalra, a felkészült szakmai gárdára, a nemzetközi szinten híres, de nem teljes mértékben kiaknázott gyógy- és termálfürdőinkre, mely szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország, mint egy egészségturisztikai célpont jelenjen meg a külföldi látogatók szemében. Nem beszélve arról, hogy a tehetős nyugati turisták egészségügyi céllal történő Magyarországra vonzása csökkentheti a magyar orvosok külföldre áramlását is, mint az tapasztalható a fogorvosok esetében. Biztató jel, hogy a magyar kormány is felismerte ebben az iparágban rejlő lehetőségeket, így azt beemelte a 2030-ig terjedő Turizmus 2.0 stratégiai munkatervébe. Kérdés persze, hogy mind ebből mi fog megvalósulni.
